Bemutatták a Székesfehérvár története az Árpád-korban című kötetet

A Városháza Dísztermében mutatták be csütörtökön a Székesfehérvár története az Árpád-korban című kötetet, amely Zsoldos Attila, Kiss Gergely és Thoroczkay Gábor alkotása. A kötet érdekessége, hogy a könyvben nem különül el a bel-történet és kül-történet és nem uralkodókra osztja fel a tárgyalandó időszakot, hanem hat fejezetre, amelyek közül négy probléma centrikusan egy-egy kérdéskörre koncentrál.

 
 

Elkészült a Székesfehérvár története az Árpád-korban című könyv, amely több szempontból is új megvilágításban tekint erre a kiemelkedően fontos történelmi korszakra. A kötet bemutatója alkalmából Székesfehérvár alpolgármestere, Róth Péter Siklósi Gyula professzortól idézve kiemelte, hogy a „Szent Székesfehérvár” az Árpád-korban a korabeli Európa egyik legcsodálatosabb városa, egyik legjelentősebb közlekedési csomópontja és kereskedelmi központja, Magyarország koronázó városa, kontinensünk egyik legfontosabb szakrális helye és a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye volt.

„Az, hogy a középkori magyar történelem kiváló szakemberei vettek részt egy ilyen könyv összeállításában, nem csökkentette az elfogultságot, hanem növelte, hiszen sok város mondhatja el magáról, hogy történelme összefonódott a magyarság történetével, de azt gondolom, hogy Székesfehérvár speciális helyzetben van, mert van egyfajta együttállás a magyar történelem és azon belül városunk történelmében. Innen visszatekintve mondhatjuk azt, hogy amikor jól ment Fehérvárnak, akkor jól ment az országnak is és ez fordítva is igaz.” – fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere.

Róth Péter fontos lehetőségnek nevezte az Árpád-ház programot, amelynek eredményeit évről évre előrehaladva láthatjuk. „Ennek a kötetnek a kiadásával a kutatóintézetté fejlődő Városi Levéltár igen magasra helyezte a mércét. Minden támogatást megad Fehérvár vezetése, hogy ezt a szintet tarthassuk és egyre jobb művek születhessenek.” – tette hozzá Róth Péter alpolgármester, aki köszönetet mondott azoknak, akik közreműködtek a kötet létrehozásában.

Skorka Renáta, az MTA BTK TTI Városi Levéltára tudományos munkatársa a kötetet bemutatva kiemelte, hogy a könyvben nem különül el a beltörténet és kültörténet és nem uralkodókra osztja fel a tárgyalandó időszakot, hanem hat fejezetre. Ez a hat fejezet két csoportra bontható, az első, a harmadik, a negyedik és a hatodik fejezet probléma centrikus fejezetek: egy kérdéskörre koncentrálnak. Az első, „Kezdetek” nevű fejezet a városfejlődést megelőző időszakról beszél, ennek az időszaknak egyes kérdéseit világítja meg, mint például azt a kérdést, hogy az a terület, ahol a későbbi város kialakul, vajon az Árpádok szállásterületének tekinthető-e? A fejezet választ keres arra is, hogy honnan ered Fehérvár város neve, milyen nyelven született meg ez a városelnevezés és mit jelentett egyáltalán az, hogy fehér?

A harmadik, „Az ország városa” című fejezetben azt vizsgálják a fejezet szerzői, hogy mik azok a tényezők, amelyek Fehérvár kivételes helyzetét az országban biztosították, mitől volt ez a város különleges és mitől tekinthető bizonyos értelemben fővárosnak? Az első jellegzetesség a szakralitás, ami összekapcsolódik Szent Istvánnal. Azonban nem csak szakrális, hanem világi tényezők is segítették az Árpád-korban Fehérvár jelentőségének növelését, olyan tényezők, mint hogy itt működött a királyi levéltár, a város adott otthont a királyok koronázásának, sok uralkodó itt temetkezett és augusztus 20-án itt tartottak Törvénynapot. A negyedik fejezetben azt vizsgálják, hogy az itt élő polgárok mit csináltak, milyen kiváltságaik voltak, milyen foglalkozásokat űztek? A hatodik fejezetben a város késő Árpád kori topográfiáját vizsgálják, választ kaphatunk többek között arra, hogyan állt össze ez a településhalmaz és arra, hogy milyen településrészekből állt Fehérvár.
 
Forrás: www.szekesfehervar.hu

 

       

 

Róth Péter

Székesfehérvár alpolgármestere,

a Fidesz városi elnöke

 

szakterület: társadalmi kapcsolatok